Balatonkenese Római Katolikus Plébánia

Felkészülés a szentgyónásra

 

A szentgyónás egy lelki találkozás Istennel, életem Gyógyítójával, hogy egyrészt tiszta lélekkel élhessek a földön, másrészt pedig majd tiszta lélekkel állhassak a Ő színe elé. Ehhez adunk itt segítséget, szempontokat a szentgyónásra való felkészülésre.

 

„Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szívedből,
teljes lelkedből és minden erődből.” Istent szeretni annyit jelent, hogy törekszem Őt mind jobban megismerni,
örülök jelenlétének az imádságban, elmélkedésben, csendben, ünneplem őt testvéreimmel,
akik társaim a hit útján.

Isten mindenek felett
-   hiszek Istenben? Mennyit számít Isten a döntéseimben, mindabban, amit élek?
-   mire pazarlom erőimet?
-   Isten ügyei a legfontosabbak számomra az életben?
-   mágiára, okkult dolgokra bízom magam? Babonás vagyok?

Az imádság: bensőséges párbeszéd Istennel
-   csak azért imádkozom, hogy a dolgaim sikerüljenek? Mindig csak kérek, csak magamért?
-   sem lelki élet, sem hitélet nincs imádság nélkül: mennyit és hogyan imád¬kozom?
-   csak gépiesen imádkozom? Szoktam arra gondolni, hogy egy élő és jelenlévő személlyel beszélgetek, aki meghallgat engem?
-   ha az imádság párbeszéd, meghallom-e, amit Isten mond nekem?
-   gondolok-e arra, hogy Isten akar valamit tőlem, vagy csak arra van igényem, hogy ő megtegye az én akaratomat?
-   a szentmise, a szentségek, az ünnepek, a vasárnap mind-mind alkalmai a lelki felfrissülésnek és lelki növekedésnek. Élek ezekkel a lehetőségekkel? Hogyan készülök rájuk?

A szeretett Isten, akit számra veszek, akiről tanúságot teszek
-   tisztelem Istent, az ő Nevét, mindazt, ami hozzá tartozik: a szenteket, az Egyházat, papjait és munkatársait, a keresztény hívő közösséget?
-   káromkodtam? meséltem-e olyan vicceket vagy dolgokat, amelyek sértik az Istenre való szent emlékezést?
-   gondolok-e arra, hogy mint keresztény és Krisztus tanítványa példa kellene hogy legyek mások számára?
-   fölvállalom, hogy keresztény vagyok, vagy elrejtőzöm? Miért teszem ezt?
-   törekszem-e jobban megismerni, fejleszteni a hitemet?
-   az Egyházhoz tartozónak gondolom és érzem magam? Megfogadom, amit pásztorai mondanak? Építeni szeretném az Egyházat, vagy nem vagyok jelen benne, idegen, ellenséges vagyok vele szemben?
 
-   „Szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket”
Szeretni, ahogy Isten szeretett minket, olyan feladat, amit Isten ruházott az emberekre.
Az ember értékes és szent. A mellettem élő testvér nem „hódoltsági terület”, nem birtokolhatom őt, nem használhatom ki őt, nem tiporhatom el, nem alázhatom meg, nem rövidíthetem meg életszükségleteiben. Mindez ugyanis a testvér elleni bűn. Nem elegendő csupán az, ha nem teszek rosszat neki, Isten arra kér, szeressem a testvért. Ez azt jelenti, hogy odamegyek hozzá, és nem én várok arra, hogy ő közeledjen. A szeretet tevékeny… kreatív.

A család: az élet és a növekedés helye
-   elfogadom és szeretem a szüleimet? tisztelem őket?
-   mennyi időt szánok a családtagjaimmal való beszélgetésre? Családomban a párbeszéd felszínes vagy jellemzi az egymás érzéseire, vágyaira, szükségeire való odafigyelés?
-   segítek családtagjaimnak nehéz helyzetben? Észreveszem kimondatlan igényeiket is? Tiszteletben tartom érzéseiket?
-   magatartásom, szavaim pozitív és elfogadó légkört teremtenek a családban? Konstruktív akarok lenni, vagy inkább el nem érhető vagyok, vagy agresszív, ellenséges?
-   a házastársak közötti összhang, a szeretet, a felelősség, a párbeszéd, az együttműködés a legnagyobb tanítás a gyermekek számára, amit csak adni lehet. Hogyan élem meg házasságomat?
-   a házasság a személy kiteljesedésének, valamint a keresztény hitben való növekedés helye. Ennek érdekében fáradozom én is napról-napra, vagy hagyom sodródni az árral, kiszolgáltatva a napi történéseknek és körülményeknek?
-   hogyan nevelem gyermekeimet? Szeretem, meghallgatom, vezetem, javítom őket? Vagy kizárólag fizikai és anyagi életükkel foglalkozom, menekülve felelősségem elől?

A szexualitás: út a közösség felé  - az önátadás útja
-   a szexualitás személyiségünk nélkülözhetetlen része, kap¬csolataink alapvető eleme. Isten akarata és elgondolása szerinti, és az Egyház hűséggel őrzi és hirdeti Isten tervét. Törekedtem megismerni és befogadni ezt a tervet, igyekeztem eszerint élni?
-   a pornográfia, cyberszex, a prostitúció áruvá, közönségessé alakítják a személyt és az intimitást: hogyan viselkedem ezen a téren?
-   a szexuális együttlét házasságon kívül megrontja Istennek az emberről és a szexualitásról elgondolt tervét, hiányzik belőle a társ és az élet iránti felelőség. Hűséges vagyok?  Van házasságon kívüli kapcsolatom? Hogyan élem meg a jegyesi kapcsolatot vagy az „együtt járást” a tisztaság tekintetben?
-   házasoknak: használok fogamzásgátló eszközöket?

Anyagi javak: az ember szolgálatára
-   az Úr mondja: ne lopj. Kisajátítom más javát? Csaltam? Tisztességes vagyok? Betartom a polgári törvényeket?
-   ha munkaadó vagyok: igazságos vagyok az alkalmazottak kifizetésében, milyen a magatartásom velük szemben?
-   ha alkalmazott vagyok: munkámat nyűgként élem meg, vagy hivatásszerűen űzöm?
-   mennyire fontos számomra a pénz, az anyagi javak? Beérem azzal, amim van, vagy föláldozom időmet, egész életemet a keresetért? Irigy vagyok?
-   szerencsejáték űzök, hazardírozom? mennyit költök?
-   „A gazdag fölöslege enyhít a szegény nyomorán.”
-   mutogatni a gazdagságot, tékozolni a pénzt fölösleges dolgokra, megengedni magunknak bármiféle luxust nem evangéliumi magatartás. Hogyan viselkedem ezen a téren?
-   meg tudom-e osztani javaimat azzal, akinek szüksége van rá?
-   kárt tettem más javaiban és/vagy a köztulajdonban?

Az élet: jó, szent, Istenre bízott
-   vigyáztam életemre és testi egészségemre? Vigyáztam felebarátom testi épségére, életére? Hogyan viselkedem vezetés közben? Gyakorlok veszélyes sportot, hobbytevékenységet? Ha a foglalkozásom révén mások élete rám van bízva, felelősen viselkedem-e?
-   fogyasztottam drogot, mértéktelenül alkoholt?
-   van-e valamilyen függőség az életemben (drog, alkohol, internet, pornográfia)? Ha igen, kerestem-e már megfelelő szaksegítséget a szabaduláshoz?
-   kívántam-e bárkinek a halálát?
-   a keresztény ember szereti mindenki életét és visszautasítja a halál kultúráját; abortusz, eutanázia, halálbüntetés, háború… Valóban ismerem ezekkel kapcsolatban az Egyház tanítását?
-   az abortusz bűn egy védtelen és ártatlan személy élete ellen: részt vettem abortusz végrehajtásában, tanácsoltam vagy bíztattam bárkit is erre? Miért?

Közösségben élni
-   a keresztény ember a világosság fia: hazudtam-e, állítottam-e valótlanságot, elferdítettem-e az igazságot érdekeim végett?
-   a gyűlölet, a harag ellenkeznek a szeretettel: meg tudok bocsátani, vagy legalább törekszem rá? Táplálok magamban bosszúvágyat bárkivel kapcsolatban?
-   a nyelv a kardnál is élesebb: hogyan beszélek felebarátomról?
-   agresszív voltam-e beszédben, cselekedetben, magatartásomban? Durva vagyok-e beszédemben?
-   mennyire fontos nekem a karrierem? Hogyan gyakorlok tekintélyt azon személyek fölött, akik rám vannak bízva?
-   azt akarom, hogy mindig nekem legyen igazam? Képes vagyok meghallgatni azt, aki mellettem van? Tudom értékelni azokat az embereket, akik velem élnek és dolgoznak? Gőgös voltam-e?

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Bezár