A döntés
Sok kérdés kavarog így nyáron. Mindenkit foglalkoztat valami. Külsőség, vagy lelki kérdés, kavarog a fejünkben, gondolatainkban, talán az utcákon. Az én fejemben is gyűrűznek a gondolatok.
Egy számomra érdekes gondolatsort szeretnék megosztani.
Egy teli templomban történt, hogy egy imaórán váratlanul két vendég érkezett. Mind a ketten fekete ruhában, kezükben géppisztolyt tartottak. Elkiáltották magukat: „Bárki, aki úgy gondolja, hogy megéri Jézusért kapni egy golyót, maradjon ülve.” Az énekkar kirohant. A hívők nagy része is elment. A teli templomban csak néhányan maradtak. Az egyik fegyveres ezeket látva a paphoz fordult: „Jól van, megszabadítottam a templomot a képmutatóktól. Most már imádkozhatunk.” Az ima végén a két idegen elment.
Sok gondolat van ebben a történetben, úgy érzem érdemes kicsit elidőzni rajtuk.
Sokan könnyen félredobják Istent, és a végén kérdőre vonják miért ilyen a világ.
Sokan nevetségesen hisznek az újságoknak, horoszkópoknak, de a Bibliában kételkednek.
Nevetséges, mennyi erőszak, erkölcstelenség, átverés, vicc, pletyka hangzik el naponta. De az iskolában, a munkahelyen nem említjük Jézust. Talán szégyelljük?
Nevetséges, hogy mennyire érdekel, mások véleménye rólunk, de hogy Isten mit gondol az sokszor már nem lényeges.
Nevetséges, vagy inkább borzasztó? Kivel beszélgetsz erről a cikkről? Senkivel? Jól gondold meg, esetleg azt fogják feltételezni, hogy szereted Istent.
A döntés a tiéd, az enyém, minden emberé, hiszen Isten nagy feladatot bízott az emberre: „Hajtsátok uralmatok alá a földet”. Vajon ma, holnap, holnapután hogyan döntünk az utcán, a boltban, a találkozásaink során?
Bízom benne, hogy merünk jó döntéseket hozni ma, holnap, holnapután.. .Kívánom, hogy Isten jutalmazzon meg minket bátorságunkért, ha merjük felvállalni Őt!
M. Erzsébet nővér